A krakkói Mária-templom oltára Több, mint 6 év restaurátori munkálat után a krakkói Mária-templom Wit Stwosz (Veit Stoss) oltárát újra teljes fényében láthatjuk. A nürnbergi faszobrász 1477-1489 között dolgozott azon az oltáron Krakkóban, amely ma Európa egyik legkiemelkedőbb gótikus műalkotása. A művész az oltárt ötszáz éves fából készítette, vagyis mára már ezer éves fáról beszélhetünk, amelyet állítólag fokhagyma főzettel itatott át, hogy megvédje a kártevők ellen. Talán ennek is köszönhető, hogy az oltár a mai napig épségben megmaradt. Miért világcsoda a Stwosz-oltár? Mert azon túl, hogy szakított a gótika sematikus Mária ábrázolásaival, óriási alakokkal dolgozott bravúrosan megőrizve az arányokat, mert a több mázsás szárnyas ajtókat úgy egyensúlyozta ki, hogy egy törékeny apáca játszi könnyedséggel tudja nap mint nap nyitni és zárni az oltárt, mert szinte legószerűen szét lehet és össze lehet rakni a hatalmas alkotást, a mester lézertechnika, photoshop, digitalizáció nélkül érzékelhetővé tette a megfoghatatlant azzal, hogy az oltár egyes elemei közé hajszálvékony aranyszálakat húzott, amelyek a levegő enyhe mozgásának hatására rezegni kezdenek azt az érzést keltve a szemlélődőben, mintha látná, érezné a Szentlélek jelenlétét. Kép: Małopolska Organizacja Turystyczna (MOT) - www.facebook.com/mot.krakow
A krakkói Mária-templom oltára Több, mint 6 év restaurátori munkálat után a krakkói Mária-templom Wit Stwosz (Veit Stoss) oltárát újra teljes fényében láthatjuk. A nürnbergi faszobrász 1477-1489 között dolgozott azon az oltáron Krakkóban, amely ma Európa egyik legkiemelkedőbb gótikus műalkotása. A művész az oltárt ötszáz éves fából készítette, vagyis mára már ezer éves fáról beszélhetünk,
