Kategória: Egyéb

A napokban irodánk szervezésében a szombathelyi VMSZC Gépipari Technikum egyik osztálya kereste fel városunkat. Komplex program volt; délelőtt Zsámbék nevezetességei, délután pedig autóbuszos körtúra Tinnye, Garancs tó, Péliföldszentkereszt, Bajna útvonalon vissza Zsámbékra. (https://rozettatours.hu/gyertek-zsambekra/) Mivel a Rákóczi Szövetség által támogatott program volt, a tematikából nem hiányozhattak a magyarságtudatot erősítő elemek – ez évben a szövetség ajánlása szerint - a XX. századból. Mivel 16 – 18 éves fiatalokról van szó, Kmetz Misi emléktáblája is bekerült a programba. Miután elmeséltem a 18 éves fiú tragédiáját, a diákok felsorakoztak, előkerült egy igényesen elkészített, szép koszorú iskolájukra utaló felirattal, amelyet ünnepélyesen elhelyeztek a dombormű alatt. Utána 1 perces csend következett. Talán nincs is a leírtakban semmi különös, nekem mégis jól esett, hogy bármiféle ráutaló magatartás nélkül, maguktól, tapintatból és városunk iránti udvariasságból ilyen szép módon hagytak nyomot arról, hogy Zsámbékon jártak. A koszorú ma is ott függ a helyén. Bevallom, meglepődtem, kicsit meg is hatódtam, ezért a Romtemplom felé haladva csak a Szent Erzsébet-lépcső domborműveinél köszöntem meg ezt a nemes cselekedetet, no nem hivatalosan Zsámbék nevében, hanem a magam, mint zsámbéki polgár nevében. Jó, hogy ilyen is van! Köszönöm ezúton is a diákoknak és az utazást lehetővé tevő tanáraiknak a szép gesztust. Kmetz Mihály története Domokos Kázmér tollából: Akit kétszer lőttek fejbe Jó Néhány éve, október közepén, Perényi János barátom a következő kérdést szegezte nekem: tudsz-e arról, hogy a zsámbéki temetőben nyugszik Kmetz Mihály, aki 1956-ban – tizennyolc évesen – a forradalomban vesztette életét? - Még nem hallottam róla - válaszoltam. Október 23-án illenék koszorút elhelyezni a sírján – szólt, majd így folytatta: én mindent megszervezek, téged pedig arra kérlek, néhány mondat erejéig emlékezz meg róla. - Nagyon szívesen, de mesélj el a fiatalemberről mindent, amit csak tudsz! Meghallgatva a történetet, megfogott e tizennyolc éves ifjú szomorú sorsa. Felkerestem Misi ma is Zsámbékon élő testvéreit,

Kis-Lengyelország: A Faépítészeti Út Bájos templomok, karcsú ortodox szentélyek, csodálatos udvarházak, elegáns villák és egyszerű, festői parasztházak… Mindezek fából. Épp ilyen páratlan épületek meglátogatását teszi lehetővé a Faépítészeti Út, amely a kis-lengyelországi vajdaságban több mint 1500 km hosszan nyúlik el és 255 különféle építménynek és épületegyüttesnek ad helyet. Köztük a legismertebbek, amelyek természetesen az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökség Listáján is szerepelnek a Binarowa-i, Dębno-i, Lipnica Murowana-i és Sękowa-i katolikus, valamint a Brunary Wyżne-i, Kwiatoń-i, Owczary-i és Powroźnik-i görögkatolikus és ortodox templomok. De az UNESCO listás helyszínek csak egy apró szeletét képezik a kis-lengyelországi útvonal mentén található rendkívül értékes építményeknek. Ne felejtsük el, hogy a lengyel faépítészet legteljesebben itt, Kis-Lengyelországban maradt meg; gyönyörűen illeszkedik a tájhoz – a zöld völgyekhez, festői dombokhoz és a méltóságteljes hegycsúcsokhoz. A Faépítészeti Út minden objektumát felirat jelzi, megközelítését útjelző táblák könnyítik meg. Májustól szeptember végéig a „Nyitott Faépítészeti Út” projekt keretében az egyes katolikus és keleti templomok nyitva állnak a látogatók előtt. Nyáron az útvonal különleges díszletei között kerül megrendezésre a „Muzyka Zakleta w Drewnie” fesztivál. Az útvonal mentén található UNESCO világörökségi helyszíneken kívül az alábbiakat ajánljuk megtekintésre: A Szent Márton Plébániatemplom Zawadában – a Tarnów fölé emelkedő Szent Márton-hegy (384 m) tetején áll a gyönyörű, csendes Zawada településen. A templom a XV. században épült. A Szent Kereszt Szentély Krakkó-Mogiłában – az itteni ciszterci kolostorban található egy kápolna a XIV. században faragott csodálatos feszülettel. A laskowai udvarház – 1677-ből kiváló állapotban fennmaradt nemesi udvarház vakolt fa falakkal és magas, zsindelyes tetővel, valamint érdekes belső terekkel. A Tetmajer család udvarház-komplexuma Łopusznában – egy földszintes udvarházból és gazdasági épületekből áll. A vörösfenyő gerendákból épült udvarházban jelenleg a Nemesi Kultúra Múzeuma működik. Chochołów gerendaházai – ez a XIX - XX. századi hagyományos regionális építészet élő skanzenje. A Keresztelő Szent János- templom Oravkában – Árva északi részének első

Jáki? Nem. Zsámbéki! Sokan úgy tudják, hogy a budapesti Lehel téri templom a jáki templom mása. Pedig nem így van, valójában a zsámbéki templom mintájára készült. Pillants a képekre! Hasonlítanak? Bizony, nagyon is hasonlítanak. Az egyik a mi szeretett zsámbéki Romtemplomunk, a másik pedig a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit plébániatemplom a XIII. kerületben, amelyet 1923-ban, 700 évvel a zsámbéki után kezdtek építeni. (A kétszázezer pengős alaptőkéhez Lord Rothermere adott ötvenezret. Az angol főúr következetesen ellenezte a Magyarországot sújtó igazságtalan trianoni békediktátumot és élete végéig támogatta a magyarokat). A templom építész tervezője, Möller István, azt a feladatot kapta az egyházközségtől, hogy az általa tervezett épület Szent Margit (1242-1270) korát idézze fel. A feltételnek kiválóan megfelelt a zsámbéki premontrei templomrom, melyet a XIII. században építettek, és amelynek helyreállítása során szerzett tapasztalataiból merített ihletet a tervek elkészítéséhez. Ő vezette ugyanis a zsámbéki Romtemplom első komoly rekonstrukcióját a századfordulón, és ő volt az, aki – a világon először - kő helyett téglával pótolta a sérült épületrészeket, ezzel világosan megmutatva, mi a régi és mi az új. A Lehel téri templom, mivel viszonylag új épület, vasbeton szerkezetű, falai téglából épültek, kívülről – Möller terveinek megfelelően - zsámbéki mészkővel burkolták. Mit is írt Pati Nagy Elemér Zsámbékról írt páratlanul érdekes tanulmányában 1994-ben? „Nem lehet tudni, hogy Möller professzor szerelmes lett-e a templomromba, de azt biztosan látta: rengeteget kell dolgoznia míg Budapesten a Lehel téren Árpádházi Szent Margit tiszteletére fölépíti a kéttornyú templomot, a Zsámbéki premontrei prépostsági templom szakasztott mását” Csak annyit fűznék hozzá: De lehet tudni….. *Fotók: bal oldali Németh Márk Botond, 2016; jobb oldali Thaler Tamás/ Esztergom- Budapesti Főegyházmegye - www.magyarkurir.hu   

Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán, neve és személye - ha csak rövid időre is - összefonódik Zsámbék történetével. Ez a kiváló katona kitüntette magát mind a török mind a labanc elleni harcokban. Buda visszavétele után zsámbéki kapitányként szolgált. Birtokait ebben az időben terjesztette ki - többek között - Bajnára és Sárisápra is. Egy évvel korábban, 1685-ben egy Fehérvárról Budára tartó - nagyobb török lovascsapatot vert szét Zsámbék mellett és ebből az időből származik az a nevezetes "hadicsíny" is, amely országosan ismertté tette. Ebben az évben már folyamatban volt a törökök kiszorítása Magyarországról. Körülzárták Érsekújvárt is, amelyet 6000 fős török helyőrség tartott megszállva. Papjuk, a müezzin, híres magyargyűlölő volt, tüzelte, uszította a janicsárokat a "hitetlen" parasztok ellen. Bottyán fogadott tiszttársaival, hogy ő ezt a müezzint letaszítja a toronyból. Így is történt. Vásár napján jobbágynak öltözve jutott be a várba és a müezzin után lopakodott a toronyba a déli imádság előtt. A müezzin alig kezdett hozzá Allah dicsőítéséhez, Bottyán hátulról megragadta és lehajította a mélybe. Döbbent csend, majd óriási zűrzavar támadt. A kavarodást kihasználva akart hősünk kijutni a várból, de a kapuban feltartóztatták. Ekkor előkerült az álruha alól a kovás pisztoly, egy jól irányzott lövés és szabad volt az út a váron kívülre, ahol bajtársai lapultak, akik mind egy szálig lekaszabolták az üldözőket. Az 50-es évek végén készült nagysikerű filmben (az első színes mozifilmek egyikében) - a Rákóczi hadnagyában - Mádi Szabó Gábor alakította szenzációsan az öreg generálist. Ha a képeket megnézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a maszkmester is értette a dolgát.